AMP (Accelerated Mobile Pages)

Az AMP (Accelerated Mobile Pages) a Google egy leegyszerűsített HTML-keretrendszere, amelyet a villámgyors mobil betöltésre terveztek. Régen a hírtartalmak „villám" jelével járt együtt a találatokban.

A jelentősége érezhetően csökkent: a Google már nem követeli meg a top-hírekhez, és a hangsúly áttevődött az általános oldalsebességre (Core Web Vitals). A legtöbb oldalnak ma nem éri meg külön AMP-verziót fenntartani, egyszerűbb gyors, reszponzív oldalt építeni. Jó tudni, mi az, de ritkán szükséges.

2026-ban a Google a Mobile-first indexelés és a Core Web Vitals alapján értékeli az oldalak mobil teljesítményét, nem az AMP-formátum megléte alapján. Az oldalsebesség (page speed) javítása — képoptimalizálással, lazy loading alkalmazásával és CDN bevezetésével — sokkal hatékonyabb befektetés, mint egy párhuzamos AMP-infrastruktúra karbantartása. Ha meglévő AMP-oldalaid vannak, javasolt azokat fokozatosan kivonni és a fő URL-eket sebességre optimalizálni.

Egy miskolci online hírportál 2022-ben AMP-oldalakkal üzemelt, és a Google Discover forgalmának 40%-a AMP-ről érkezett. 2024 végén döntöttek az AMP kivonásáról: a cikkoldalakon képtömörítést, szerver oldali renderelést és egy CDN-szolgáltatót vezettek be, a LCP értéket 4,2 mp-ről 1,8 mp-re csökkentve. Az átállás után 3 hónappal a Discover forgalom 12%-kal nőtt, az organikus keresési forgalom 19%-kal emelkedett, az átlagos munkamenet-mélység pedig 1,4 oldalról 2,1 oldalra javult. A szerkesztők ráadásul megszabadultak az AMP-specifikus hibák javításától, ami hetente 3-4 fejlesztői munkaóra megtakarítást jelentett. A példa jól mutatja, hogy az AMP elhagyása nem kockázat, ha a sebesség-optimalizálás rendesen megtörténik.

Az AMP megértéséhez érdemes ismerni a kapcsolódó fogalmakat, amelyek ma sokkal fontosabbak a mindennapi SEO-munkában.

A Core Web Vitals az a három sebességi mutató (LCP, INP, CLS), amelyekre a Google 2021 óta rangsorolási jelzésként tekint — ezek betartása az AMP-nél hatékonyabb út a jó helyezéshez. Az oldalsebesség (page speed) az a tágabb fogalom, amelyre az AMP eredetileg megoldást kínált, ma viszont modern technikákkal (szerver oldali cache, WebP képek, kritikus CSS) elérhető AMP nélkül is. A lazy loading (késleltetett betöltés) az egyik legegyszerűbb módja a sebességjavításnak: a képek és iFrame-ek csak akkor töltődnek be, amikor a felhasználó görgetve eléri őket. A zavaró felugró (intrusive interstitial) elkerülése szintén rangsorolási tényező mobil esetén — az AMP eredetileg ezt is szabályozta. Aki ma AMP-pel foglalkozik, annak ezeket a fogalmakat mind ismernie kell.

• AMP megtartása optimalizálás nélkül: Sokan úgy tartják fenn az AMP-oldalakat, hogy közben a fő oldal lassan tölt — így a két verzió versenyez egymással, és a Search Console-ban folyamatosan AMP-hibák jelennek meg anélkül, hogy a sebesség tényleg javulna.
• Az AMP-kivonás hirtelen, átirányítás nélkül: Ha az AMP URL-eket 301-es átirányítás nélkül törlöd, a Google ideiglenesen elveszítheti az oldal indexelt verzióját, ami forgalomcsökkenést okoz. Mindig irányítsd át az AMP-URL-eket a kanonikus főoldalra.
• A Core Web Vitals figyelmen kívül hagyása az AMP-hype mögött: Az AMP nem helyettesíti a valódi sebességoptimalizálást — ha az LCP értéked 4 másodperc felett van, az AMP-oldal sem segít a rangsoroláson.

Az AMP (Accelerated Mobile Pages) a Google 2015-ben indított keretrendszere a gyors mobiloldalakhoz, amelynek jelentősége 2026-ra jelentősen csökkent. Ma a Core Web Vitals-mutatók (LCP, INP, CLS) és az általános oldalsebesség javítása fontosabb, mint külön AMP-verzió fenntartása.